Menü Bezárás

Csepel-sziget déli része,  Ráckeve, Szigetbecse, Lórév egyes nevezetességei

Helytörténeti, helyismereti játék Szigetbecse történetéről, nevezetességeiről és hagyományairól

Kvíz Szigetbecséről

Szigetbecse nevezetességei panoráma fotókon

Szigetbecse látnivalói a Faluséta útvonala szerint

A pihenés szigete, a Balassi téri tó

Szigetbecse szívében található a kis tó, a Balassi tér mellett, melynek revitalizációja (felújítása), a füvesítés és körülötte a sétány padokkal 2005. év augusztusára készült el pályázati pénzből. A megszépült tér nagyszerű színhelye a falunapnak, falubeli sétáknak és télen a korcsolyázásnak, jéghokinak. Jó itt megpihenni a fűzfák szegélyezte parton, a padokon. A tó környezetében található a múltat és a jövőt szimbolizáló Ulmer Schachtel és az Életfa ill. a község szabadtéri színpada.

Ulmer Schachtel

Ez a hajó emlékmű és szimbólum is egyben. A magyarországi németek múltjának egy darabját megőrizve kapocs a jövő irányába. A történelem tanulásához, megértéséhez nélkülözhetetlenek a múlt kézzel fogható emléktárgyai. Ilyen ez az ulmi dereglye, amely német telepeseket hozott ide Bajorországból és Stájerországból, akik a 150 évig háború dúlta ország újjáépítésében hatalmas szerepet vállaltak. Emléket állít őseinknek, akik hazára leltek, és kemény és becsületes munkájuknak köszönhetően hazájuknak érezték ezt a földet. A hajó a Hoffnung/Remény nevet kapta, hiszen a letelepedők azon akaratát jelképezi, hogy új hazára találjanak, de egyúttal ne adják fel nyelvüket, szokásaikat.

Das Schiff bekam den Namen „Hoffnung”. Der Name soll auf die Hoffnung unserer Ahnen auf ein neues, besseres Leben hinweisen, sowie auch auf unsere Hoffnung darauf, dass wir unsere Sprache, Kultur, Traditionen und Identität bewahren können.

Életfa a Balassi téri parkban

Közalapítványunk 2006-ban elnyerte a „Kulturált települési környezet” megyei I. helyezési díjat. Ekkor határoztuk el, hogy a díjjal kapott összeg felhasználásával „életfát” létesítünk Szigetbecsén. Célunk az volt, hogy a község nem csak egy művészi alkotással, hanem az egész közösség számára jövőbe mutató, gyönyörű ősi szimbólummal gazdagodjon.

  A szobrot  Nemes Ferenc fafaragó szobrász  készítette el. 2007-ben avattuk fel a falunap alkalmából. A műalkotáson  a harmadik évezredtől, vagyis 2001. január 1-től született, szigetbecsei származású gyermekek nevét és születési dátumát helyezzük el.

A tűzzománc emblémákat  Fodor Piroska képzőművész készítette. Minden évben, az anyák napi ünnepség keretén belül rakjuk fel a szülők bevonásával  az előző évben született gyermekeik emblémáit. Jelenleg 110 gyermek neve található az életfa ágain.

A szobor az életet szimbolizálja, a törzs az anyát, anyaságot, a termékenységet jelképezi. Innen indul az élet, amely szétágazik. A törzsből ágak nőnek ki, melyeken megtalálható a nap, a hold, s különböző népi motívumokkal díszített csillagtestek. 

A szobor Szigetbecse szimbólumává vált. Nagyon szereti és megbecsüli a lakosság, vigyáznak rá, aki teheti ápolja, virágokkal ülteti be környezetét. Reméljük, hogy a Szigetbecsén született emberek kötődését a falunkhoz ezzel a kis szoborral, a rajta elhelyezett emblémával is erősítjük.

Mint ahogy a „Honfoglalás” c. dal szövegéből is ismerhetjük: „az úton majd néha, gondolj reám, ez a föld a tied, s ha elmész visszavár…”

Tó-kilátó

A Tó-kilátó tetejéről szép kilátás nyílik a község szívében fekvő Balassi téri tóra. A kilátó épületében 2022. augusztus 27-től kis kiállítás tekinthető meg a Szigetbecsén 1960-tól 2000-ig működő Új Élet Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet történetéről és Kiss Jenő volt TSZ elnökről, aki a kilátó épületének eredeti tulajdonosa és az abban lévő daráló működtetője volt.
A 20. falunaptól  (2023.08.26.) új kiállítás látogatható „Falunap 2003-2022” címmel.
 
Elérhetőségek: 
seprenyi55@gmail.com és +36-70-606-6421
kulturkoz@szigetbecse.hu és 06-24-789-236

Szabadtéri színpad a rendezvénytéren

A falunapi rendezvény és más közösségi események 2021-ben szépen felújított színtere a szabadtéri színpad.

Sportolási lehetőségek

  • fitnesz park a Balassi téren
  • kalandpark a Tőzike tanösvény bejáratánál
  • teqball asztal a Balassi téren

Szent Vendel szobor

Az Akácfa utca elején áll Szent Vendelnek, az állatok védőszentjének a szobra. Nem véletlenül került ide: 1863-tól a közös legelőket a falunak ezen a felén jelölték ki, és a gazdák az állatokat itt (marhahajtó útnak hívták) hajtották ki legelni. 

A szobor Szent Vendelt pásztorruhában, báránnyal és kezében bottal ábrázolja.

Temető és Sírkert

A szép, gondozott sírok a hozzátartozók szeretteinek megbecsülését mutatja.
A község lakosainak nagyobb része katolikus. Az ő temetkezési helyüktől elkülönül a református temető, mely a felvidéki magyarok letelepedése után jött létre.
Mindkét temető jól tükrözi a temetkezési szokásokat.

A bejárattal szemben áll a II. világháború hősi halottainak (48 fő) emlékműve.

Nézze meg a régi sírkövekből összeállított kerítést is!

Petőfi Sándor Közösségi Színtér, Könyvtári, Információs és Közösségi Hely

A közművelődési munka fő színtere a Petőfi Sándor Közösségi Színtér, mely 1960-ban épült és 2005-ben ill. 2020-ban EU-s pályázatból újították fel. Több közösségi rendezvénynek, kiállításnak és civil szervezetek összejöveteleinek ad helyet. Az épületben 2021-ben ismételten megnyílt a kis községi könyvtár (először ebben az épületben, később az iskolában volt elhelyezve). Az épületben kávézó is üzemel.

Szigetbecse - Makád általános iskola

Információt az iskoláról IDE kattintva olvashat.

André Kertész Emlékmúzeum

André Kertész (1894-1985) a XX. sz.kiemelkedő fotóművésze. A művész gyermekkori nyarait töltötte becsei rokonainál, ahol művészi pályáját meghatározó élményeket gyűjtött. Az 1987-ben megnyílt emlékmúzeumban néhány személyes tárgya és 120 szignált kép (a művész ajándéka) látható.

Az André Kertész Emlékmúzeumról még több információt IDE kattintva olvashat!

Római Katolikus Templom

A községet újraalapító sváb közösség vallása római katolikus volt. Szigetbecse lakossága ma is zömmel katolikus. A templom 1800-1803 között Mária Krisztina főhercegnő férjének, Albert hercegnek a támogatásával épült. Az egyszerű, copf stílusú templom védőszentje Szent Mihály. Neve napján hagyomány a faluban a búcsú.

A templom főbejáratától balra egy kőkereszt talapzatán örökítették meg az I. világháborúban elesettek nevét (29 fő). A templom falára 1995-ben a kitelepítés emlékére, 2017-ben a Felvidékről betelepített magyarok emlékére helyeztek el egy-egy márványtáblát. A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve is a templomkertben található.

Templom belső, régi felirata: “FEST AM GLAUBEN HALTEN WIR UNSERES VOLKES SCHÖNSTE ZIER!” Magyarul: “Hitünk szilárd megtartása népünk legszebb ékessége.

Református imaház

A régi parasztházból kialakított imaház épületét 2021-ben újították fel.

Sváb házak, tojásfutás

A szép tornácos, vaskerítéses svábházak gyöngyszemei a falunak az 1800-1900-as évekből. (Petőfi Sándor u. 20., 24., 30., 35. szám) 

Ebben az utcában rendezik meg a húsvét vasárnapi tojásfutást, ami ma is élő hagyomány Szigetbecsén: a legények a házakat végigjárva kosárba tojást gyűjtenek, majd húsvét délután ebben  az utcában két lépésnyire kirakják azokat. A sor végén egy asztal mellett fúvószenekar helyezkedik el.

A legények közül kiválasztanak kettő tojásfutót, akik hagyományos viseletbe öltöznek (fekete nadrág és fehér ing, sötét színű kendő a derekukon, fejükön fekete kalap nemzeti színű szalaggal, és vállukon keresztbe piros szalagot tesznek.) A két futó feláll az asztalra, hogy megmutassa magát az egybegyűlteknek. Először nemzeti színű zászlóval futnak végig a tojássoron, köszöntik a vendégeket, majd zászló nélkül futva a feladatuk, hogy minél több tojást felszedjenek és a vendégek közé dobálják. A verseny addig tart, míg el nem fogy a tojás.

A Tojásfutásról bővebben IDE kattintva olvashat.

Nepomuki Szent János szobor

A holt Duna-ág partján az 1993-ban újra felállított Nepomuki Szent Jánosnak, a víz mellett élők, a vízen járók védőszentjének szobra áll, aki a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok patrónusa és a gyónási titok mártírjaként tartják számon.

Szigetbecse védőszentje, akinek emlékét a hagyományos májusi Jánoska-eresztéssel őrizzük. A szent névestéjén, május 16-án gyertyákat, mécseseket úsztatunk a falu melletti holtág vizén. Mit jelképez ez a hagyomány? Ez idézi fel azt a csodás fényjelenséget, amely János halálakor keletkezett a Moldvában lebegő test körül. IV. Vencel cseh király kínoztatta meg, majd dobatta a Moldva folyóba, mert nem árulta el neki Nep. Szent János, hogy mit gyónt meg a király felesége. A víz, amelyben a halálát lelte, mennyei újjászületésének helyszíne lett. Szűz Mária mellett Nep. Szent János az egyetlen szent, akit csillagos dicsfénnyel ábrázolnak. Mária glóriáját a leggyakrabban tizenkettő, ritkábban hét csillag díszíti. János glóriáján öt arany csillagot látunk, ami öt betűt szimbolizál – tacui (hallgattam).

Nepomuki Szent János tiszteletéről bővebben IDE kattintva olvashat.

Szigetbecsei Tóparti Óvoda

Információt az óvodáról IDE kattintva olvashat.

Községháza

Az 1936-ban épült Községháza a 34. szám alatt található. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal működik benne.

Szent István templom emlékhelye

Mielőtt letérne a holtág felé, álljon meg a szép kis parknál! Középen kereszt látható, amely őrzi Szigetbecse első,1200-1300 körül épült, Szent István vértanúról elnevezett templomának emlékét.

Régen itt tartotta a falu a búcsút (a templom védőszentjének névnapi ünnepét), ami később áttevődött a Balassi téri tó mellé.

Itt található a Tőzike tanösvény bejárata is. A tanösvény az ártéri terület növény- és állatvilágát mutatja be.

Holtág és környéke

Bél Mátyás a tudós, helytörténész írja a vidékről: a talaj homokos, de eléggé termékeny, megköveteli viszont a trágyázást és a háromszori szántást. A szántóföldek közepén egy kis erdő van keletkezőben sűrű tölggyel. 

Mivel legnagyobb részét alacsony part övezi, gyakorta ki van téve a folyó áradásának, s mocsár és ingovány képződik, különösen azon a részén, amely a vége felé terül el.

André Kertész, a világhírű fotóművész is szívesen fényképezte a régen „tó”-nak nevezett holtágat.

Tőzike tanösvény

Szigetbecse a Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna ág holtága mellett fekszik, a fővárostól 48 km-re. A községet erdőfoltok, rétek, nádasok veszik körül, ezért vonzó célpont az üdülők, horgászok és turisták számára. A tanösvényt a a település holtágának bemutatására hozta létre pályázati pénzből a szigetbecsei Sziget-csücske Természetbarátok Egyesülete. A tájékozódást táblák, feliratok segítik. A 800 m hosszú tanösvény szabadon látogatható.
Bejáratánál padok, asztalok találhatók és egy kis kilátó, melyeket a tanösvény kialakításakor helyeztek ki. 2020-ban a Szigetbecse Községért Közalapítvány bővítette a szabadidős parkot (“kalandparkot”) szabadtéri játékokkal és bográcsozásra is alkalmas fedett pihenőhellyel.
Az ösvény névadója a kis erdő eldugottabb helyein fellelhető NYÁRI tőzike, melynek virágzó hajtása nagyobb és ritkásabban növő, mint a kora tavasszal, szőnyegszerűen virágzó tavaszi tőzike. A nyári tőzike májusban nyílik.
A tanösvény élővilágáról a Szigetbecse Községért Közalapítvány egy kis kiadványt jelentetett meg 2022-ben.

Faluház

A 2011. augusztus 27-én ünnepélyes keretek közt megnyílt Faluházban a község múltjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkben volt berendezve. A ház beosztása: tiszta szoba, téli konyha, hátsó szoba, nyári konyha, spájz. A kovácsműhely és a szerszámok, mezőgazdasági eszközök a melléképületben tekinthetők meg.

A helytörténeti kiállítás mellett közösségi terében időszakos kiállításoknak és a hagyományok ápolásához kapcsolódó programoknak, összejöveteleknek ad helyet.

A Faluházról még több információt IDE kattintva olvashat!

A királyréti védett, nagy fekete nyárfa

A védelem alatt álló, több mint 100 éves fa törzs-körmérete a 7 m-t, magassága a 40 m-t közelíti. A gátig autóval és biciklivel is el lehet jutni a bicikliúton. A Magyar Zarándokút szigetbecsei szakasza is itt halad el. A fém villanyoszlop körül keressünk átjárót a kis ligetbe, melynek végén ott magaslik a fa. Megéri. A közelébe érve fenséges a látvány. Bár hatalmas odú tátong rajta, s lombozat nélkül jobban feltűnik a sok letöredezett ág, de nagy harcos és élni akar.

http://dendromania.hu/index.php?old=falistak…
Átlátszóság csuszkát állítsuk pl. 25%-ra https://mapire.eu/hu/map/secondsurvey-hungary/…
https://magyarzarandokut.hu/node/201

Nézze meg videónkat a nagy fekete nyárfáról a Facebook-on.

Lumei Sándorné fotója (2005)

Megszakítás